Első novella: Kéz és lábtörést! +18

A színház színpadján pörögni valami leírhatatlan és felemelő érzés számomra. Minden alkalommal, izgalommal tölt el, hogy színpadra léphetek, akkor is, ha már kismilliomodik alkalommal teszem meg ugyan azokat a lépéseket. Balett táncosként az életem nagy részét a próbateremben töltöttem vagy éppen a színpadon. A kemény munka meghozta a gyümölcsét, hiszen a Broadway-en táncolhatok, méghozzá a fekete hattyú szerepében, a Hattyúk tavában.

A függöny elhúzódik és színpadra lépek, a zene felcsendül és megszűnik a külvilág számomra, csak én és a dallamok vagyunk, amire a testem ösztönből kezdi az ismerős mozdulatsorokat. Az arcomról, csak úgy süt a levakarhatatlan mosoly és a közönség ámulattal nézi a kecses mozdulatokat. Ma is teltházunk van, ahogy minden egyes este, amióta műsorra tűzték ezt a darabot. A nagy ugrásomhoz közeledek és imádkozom, hogy ne essek el és a lépés kijöjjön a zene ritmusára. Hiába tartanak profinak, a legnagyobb kritikusom saját magam vagyok. Elképesztően maximalistának tartanak. Mindig van új és nagyobb kihívás, amit csakis kitűnő eredménnyel teljesíthetek.

Amint az utolsó ütem is elhangzik, a függöny alá hull, ezzel eltakarva a közönséget. Mindenki az öltözőbe rohan, engem is bele értve. Minden alkalommal én maradok a legtovább, az okát nem igen tudnám megmagyarázni. Szeretek a színházban lenni, olyan megnyugtató érzés.

- Megan. – lép be az öltözőbe az egyik kisegítő, mire hátra fordulok a fésülködő asztalom előtt ülve.

- Igen? – kérdezek vissza, mire beljebb jön és egy hatalmas vörös rózsa csokrot rak elém az asztalra.

- Ezt neked hozták. – közölte nemes egyszerűséggel, majd amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott is.

Mint egy türelmetlen tini néztem meg a csokorban lévő kártyát, amin egy igen különös üzenet fogadott.

„ Nagyon kecsesen mozogsz, gyönyörűm. Remélem, hamarosan kipróbálhatom ezt a hajlékonyságot. H xX. „

Csak meredtem az üzenetre és semmit sem értettem. Mégis ki lehet az a H? És mit értett az alatt, hogy kipróbálná a hajlékonyságomat? Elképzelésem sem volt, hogy kitől származhat a bizarr üzenet. A gondolat menetemet az ajtón való ismételt kopogás zavarta meg.

- Tessék. – szóltam ki, amikor a kopogás tetteket nem követett, senki sem lépett be az ajtón.

-  Elnézést nem akartam megzavarni. – lépett be az ajtón egy igen jóképű férfi. Haja kuszán állt a feje tetején enyhe hullámokban végződve. A szemei, mint a smaragd csillogtak.

- Nem zavar. – válaszoltam neki és felálltam a székemről.

- Milyen szép virágok. – mutatott a hatalmas csokorra, ami az asztalon állt.

- Köszönöm, bár fogalmam sincs, hogy kitől érkezett. – furdalt a kíváncsiság.

Amint megfordultam, hogy egy pillantást vessek a csokorra, két kezet éreztem a derekamon. Azonnal felkaptam a fejem és a tükörben az idegennel a hátam mögött néztem farkas szemet. Csillogott a tekintete, miközben a kezeit az oldalamon futatta végig. A testem szabályosan lángolt az érintése nyomán, még akkor is, ha nem közvetlenül a bőrömmel érintkezett. A nyakamhoz hajolt, ahol a nyelvét könyörtelenül vezette végig az érzékeny területen. Amikor a tette egy apró sóhajt csalt elő belőlem, ő csak elismerően hümmögött mögöttem.

- Gyönyörűm eléggé feltüzeltél a mozdulataiddal. – suttogta a fülembe kéjesen a szavakat, mire nekem nyomta a csípőjét. Férfiasságát tisztán érzetem.

- Tőled van a csokor. – elhalló hangon sikerült csak megszólalnom.

- Bizony. – reagálni sem volt időm, olyan gyorsan fordított magával szembe és a csípőjét könyörtelenül nyomta ellenem.

Az ajkai rátaláltak az enyémekre és egy könyörtelen táncba hívták azt. Nyelvét végig futatta az alsó ajkamon, ezzel jelezve számomra szándékát. Bejutásért esedezett, amit azonnal meg is adtam neki, magamat is teljes mértékben meglepve ezzel. A nyelve harcolt az enyém ellen és egyre túlfűtöttebb lett az öltöző, a kettőnkben tomboló vágytól. Egy könnyed mozdulattal ültetett fel a fésülködő asztalra, annak teljes tartalmát a földre söpörve. Még az üvegpohár csattanó hangja, sem zökkentett ki, abból a ködből, amibe ő taszította az agyamat és a teljes testemet. Dereka köré kulcsoltam a lábaimat, ezzel arra kényszerítve őt, hogy még közelebb kerüljön hozzám. A nadrágja szűk anyaga harcolt az erekciója ellen, úgy vélem a nadrág veszített. Kezemet felfutattam az oldalán és a nadrágja szélénél álltam meg, mire belenyögött a számba, csókja közben. A dresszemet eszeveszett tempóban tépte le rólam és cafatokban végezte a földön, az apró darabokra robbant kristály pohár mellett. Fehérneműben ültem előtte, miközben végig vezette smaragd tekintetét a testemen és beharapta alsó ajkát a látvány miatt. Nadrágja gombját egy könnyű mozdulattal csatoltam ki, majd a cipzárra vezettem a kezem és lehúztam azt. Tevékenységemet segítette, így teljesen megszabadította magát a szűk anyagtól. Ingje gombjaival nem túlzottan törődve, szakítottam le róla a légies ruhadarabot. Feltárultak a szemeim előtt a testét díszítő minták, amikből rengeteg volt neki. Gyengéden körbe rajzoltam a madarakat a mellkasán, majd a pillangóval tettem ugyan ezt. Megremegett az érintésem alatt, több sem kellett neki a gyenge csipkét is letépte rólam, így a testem teljes egészében feltárult kíváncsi tekintete számára.

- Na, jó ne szórakozzunk tovább. – dörmögte rekedt vágytól izzó hangon.

Hatalmas tenyerével elfedte a melleimet és masszírozni kezdte azokat. A következő pillanatban egy könnyed mozdulattal szabadította meg magát a bokszerétől. Gyengéden felemelt az asztalról, hogy jobban hozzám férjen, majd kínzó lassúsággal hatolt belém, mire egy nyögés szakad fel a szétnyílt ajkaim közül. Lassú tempót diktált, de az érzés annál felemelőbb volt. Értette a dolgát, tudta mivel okozhat egy nőnek maradéktalan örömet. A nyögések egyre csak szaporodtak, ahogy fokozta a tempót.

 

- Basszus Megan. – szitkozódott, miközben egyre közelebb volt az orgazmusához. Egy könnyed, jól irányzott és mély lökéssel egy olyan pontot talált el bennem, ami egy mélyről jövő nyögésre késztetett. Amint megtalálta az a pontot, könyörtelen tempóba kezdett, figyelve arra, hogy minden egyes lökéssel érintse azt a helyet. Egy utolsó mély lökés és az orgazmusom, olyan erővel tört felszínre, hogy a kezem, ami a hajában volt, tépte a puha tincseit. A tettem őt is átlendítette a határain és belém élvezett.

Levegő vételünk rendeződéséig, abban a pózban maradtunk, majd amikor eléggé csillapodott a beszédhez, kihúzódott belőlem és a ruháit kezdte magára venni.

- Tudtam. – nézett a szemembe.

- Még is mit? – kérdeztem vissza, nem értettem a megállapítását.

- Hogy eszméletlenül hajlékony vagy. – jött közelebb és egy csókot lehelt az ajkaimra, pajzán kijelentése közben.

- Még nem láttál semmit. – kontráztam rá, remélve, hogy kapni fog az alkalmon.

- Ami késük, az nem múlik, gyönyörűm. – kacsintott rám, majd az ajtó felé kezdett hátrálni.

Amikor már, majdnem becsukta maga mögött az ajtót, eszembe jutott egy eléggé fontos tényező, a neve.

- Várj. – szóltam neki, mielőtt eltűnhetett volna.

- Igen?

-  A kártyán, csak annyit írtál, hogy H. Mi a neved? – kérdeztem rá, égtem a vágytól, hogy szavakba öntse a válaszát.

- H, mint Harry. – nézett rám gyönyörű szemeivel, majd becsukta az ajtót.