2015. február 24., kedd

A rabszolgasors édes íze!

Betty történetének harmadik része!
Épp az egyik oldalamra fordulnék, amikor hallom, hogy valaki vadul kopog az ajtómon. Első blikkre nem foglalkozom vele különösebben, mivel nem mondanám magam teljesen ébernek, így azzal a ténnyel sem vagyok tisztában, hogy a kopogás valódi vagy csak álmodom. Mivel a kopogás, csak nem akar megszűnni, így nagy a valószínűsége, hogy mégsem álmodom. Ahogy anyám hangja társul a képbe, már bizonyos, hogy ébren vagyok.
- Édesem? – dugja be a fejét a résnyire nyitott ajtón.
- Igen? – kérdezek vissza, miközben a fejemre húzom a takarót.
- Jött hozzád valaki. – közli velem, majd a válaszomat meg sem várva, becsukja az ajtót.
Ki a fene keres engem szombaton tíz órakor? Lerúgom magamról a takarót, miközben folyamatos szitkozódás hagyja el az ajkaimat, amiért valaki felkeltett. Magamra kapok egy farmer rövidnadrágot és egy fehér toppot, majd gyors fésülködés után, kivágódok a szobámból és a lépcsőt megcélozva haladok az alsó szint felé. Ahogy a lépcső tetejére érek, meghallom a konyha felől az olyannyira ismerős rekedt hangot. Mi a frászt keres itt Harry és miért beszélget az anyámmal? Egyből gyorsítok a lépteimen és befordulok a konyhába, ahol Harry az asztalnál ül, és egy bögrét szorongat a kezében. Lépéseim hangjára, egyből felém fordítja a tekintetét és mosolyogni kezd rám. Értetlenkedve sétálok az asztalhoz és foglalok helyet mellette.
- Hát te? – kérdezem meg.
- Jöttem érted. – közli velem, nemes egyszerűséggel.
- Értem?
- Igen, szeretném, ha a mai napot nálam töltenéd. – reménykedő pillantását látva, nem tudok nem mosolyogni.
Egyből anyám felé fordulok, aki csak bólint, majd feláll és kettesben hagy minket.
- Már bele egyezett, amíg készülődtél. 
- Értem. – állok fel a székből, de nem jutok el sokáig, mivel Harry megragadja a derekamat és az ölébe húz.
- Csókot nem is kapok? – kérdezi csillogó szemekkel.
- Nem. – nézek erőteljesen a szemébe, de baromi nehéz ellenállni neki.
- Miért nem?
- Mert el akarsz rabolni. – fintorgok.
- Ígérem, hogy maradéktalanul élvezni fogod a rabszolgalétet. – markolja meg a csípőmet, mire egy sóhaj hagyja el ajkaimat.
- Valóban?
- Biztosítalak, de most használ a szexi lábaidat és menny a szobádba ruhákért. – nyom egy gyors csókot az ajkaimra, majd leemel az öléből és ajtó felé lök rajtam egy finomat.
- Rabszolga hajcsár.
- Igyekezz.

Már Harry Range Rover-ben ülünk és a lakása felé haladunk, miközben, csak a kezére tudok koncentrálni, ami a combomon pihen azóta, hogy elindultunk tőlünk. Nem igazán csinál a kezével semmit, csak simogatja a lábamat, de már ettől is teljesen beindulok. Őrület, hogy milyen hatással van a testemre. Sokáig nem rágtam magam a helyzeten, mivel Harry nem lakott tőlünk túl messze, így hamar megérkeztünk hozzá és már a kocsi felhajtóra hajtottunk rá, majd Harry le is állította a motort. Kipattant a kocsiból és mire reagálni tudtam volna, már ki is nyitotta az enyémet. Ahogy a lábam elérte a talajt, az ölébe kapott és úgy vitt a bejárati ajtóig.
- Harry tegyél le. – sikítottam, amikor a levegőbe kerültem.
- Nem tehetem, hiszen elraboltalak, még a végén megszöksz nekem. – kacsint rám, miközben a kulccsal babrál a zárban.
- Nahát, neked eszed is van. – mutattam rá egy tényre.
- És képzeld, még használni is tudom. – lehelte a fülembe, mire örültem, hogy nem állok a lábamon, mert az fix, hogy összecsuklottak volna alattam.
Harry egészen a nappaliig vitt, majd ott egyszerűen letett a kanapéra és eltűnt a lakásban. Mivel nem akartam egyedül itt ülni, felálltam és a könyves polchoz mentem, ahol temérdek könyv sorakozott. Egynek-kettőnek végig húztam a gerincén az ujjamat, ahogy elolvastam az ismerős címeket. Rengeteg olyan könyv volt, ami nagy kedvenceim voltak. Mosolyt is csalt az arcomra, hogy sokban egyforma az ízlésünk. Tovább haladva megpillantottam pár fotót, amin Harry szerepelt és számomra idegen emberek. Még mindig nagyon furcsa volt számomra, hogy a szülei hagyták, hogy egyedül éljen. Hangos torok köszörülésre fordultam meg ijedtemben.
- Mit nézel? – sétált felém Harry két bögrével a kezében.
- Csak a fényképeket. – mutattam az egyikre, amin egy szőke lánnyal boldogan mosolyogtak a kamerába.
- Ő a nővérem, Gemma. – válaszolta.
- Van nővéred? – kérdeztem vissza, hiszen sosem láttam ezelőtt a lányt, aki a képről mosolygott vissza rám.
- Igen, Ő most egyetemre jár és anyámékkal lakott, így nem találkozhattatok. – válaszolta.
- Értem.
- Valami baj van? – kérdezi meg miközben átnyújtotta nekem a bögrét, amiben tea gőzölgött, mint utóbb kiderült.
- Semmi, csak furcsa, hogy egyedül laksz. – válaszoltam, miközben újfent helyet foglaltam a kanapén.
- Eleinte nekem is az volt, de nem akartam itt hagyni a sulit és a barátaimat. – válaszolta.
- Egész gimi alatt egyedül laktál?
- Dehogy is, csak az utóbbi egy évben, addig anya is velem lakott. – válaszolta.
- Értem, bár honnan is tudnám, hiszen sosem voltam előtte nálad. 
- Nem is értem, hogy miért nem léptem hamarabb, hiszen ahogy megismertelek már tetszettél, csak sosem mertem elmondani. – sütötte le a szemeit.
- Mi változott? – kérdeztem rá.
- Talán, hogy részegen bátrabb vagyok. – nevetett fel.
- Nem is voltál részeg.
- De, csak nem totálisan, azért még vezetni tudtam. – kacsint rám.
- Tudtál.
Elég sokat beszélgettünk a kialakult helyzetről, hogy miért maradt itt egyedül és úgy összességében minden féléről. Csak egy valamit nem mertem felhozni, kettőnket. Nem tisztáztuk azóta sem a helyzetet, azt leszámítva, hogy mindenki tudta van közöttünk valami, mert már nem bujkáltunk. Elkezdtünk nézni valami filmet, de nem sokáig jutottunk, mert egyszer, csak Harry az ölébe húzott.
- Az én kis rabszolgám nem szeretne örömet okozni nekem? – suttogta vágytól izzó hangon a fülembe, ami egyből beindított engem is.
- Az attól függ, mit kap cserébe a rabszolga. – vettem fel a játéka fonalát.
- Maradéktalan élvezetet. – ragadta meg a két combomat és a kanapéra fektetett.
Továbbá meg sem tudtam szólalni, teljesen ledöbbentett a vágy, ami Harry felől érkezett. Még sosem láttam Őt ennyire beindulva, pedig az elmúlt héten elég gyakran volt részem hasonló túlfűtött pillanatokban. Ahogy végig simított a nyakamtól a csípőmig bele borzongtam. Egy pillanat leforgása alatt kezdtem el szaporábban venni a levegőt és magam sem hittem, hogy a pulzusom ilyen rohamos gyorsasággal ugorhat a duplájára, de megtörténik csupán Harry egyetlen érintésétől. A topom hamar búcsúzott tőlem, méghozzá több apró darabban, mivel nem sajnálva az anyagot szakította le rólam a türelmetlenség első és egyben legárulkodóbb jeleként. Apró csókokkal kezdte behinteni a testemet, miközben egyre lejjebb és lejjebb haladt, bebarangolva az egész testemet és annak minden egyes négyzet centiméterét, mintha csak magába akarná zárni a részleteket. A rövidnadrágomat is hasonló könnyedséggel gombolta ki, majd húzta le a lábaimon, hogy aztán a szoba másik végében landoljon a sarokban. Nem tétlenkedett, egyértelművé vált már számomra, hogy mennyire türelmetlen, így a csipkétől is rögtön megszabadult, de hála istennek megkímélte azt, így nem jutott a toppom sorsára. Nem igazán tudtam, hogy mit csinál, amikor a lábaim közé helyezkedett, vagyis ha pontos akarok lenni, akkor tudtam, csak még sosem volt benne részem ténylegesen.
- Ha valami nem tetszik, csak szólj. – nézett fel rám, majd amikor bólintottam az ajkait a nőiességemre tapasztotta.
A fejemet szinte abban a pillanatban vetettem hátra, amikor a nyelve megérintette a csiklómat és körkörös mozdulatokat mért rá, ritmusosan. Hangosan nyögtem fel a jóleső érzés hatására és hunytam le a szemem, mert egyszerűen képtelen voltam másra koncentrálni, csak Harry nyelvére, ahogy megérint és kényeztet. Hangosan nyögtem a nevét, amikor megéreztem a számomra oly édes végét és ténylegesen el is élveztem. Felemelkedett a lábaim közül és egyszerűen, csak kisétált a helységből. Csak feküdtem ott továbbra is meztelenül és csoda volt, hogy ezek után még tudtam magamról bármit is. Aztán Harry egy nagy tál gyümölccsel tért vissza, amik apró kicsi darabokra voltak vágva. Amikor észrevette, hogy felhúzott szemöldökkel meredek rá, szólásra nyitotta ajkait.
- Csak egy kis játék. – vonta meg a vállait, majd letérdelt elém a földre és a gyümölcsöket kezdte a testemre rakosgatni.
Tudtam rögtön, hogy mit értett játék alatt, mert ahogy az ajkai hozzám értek, amit a gyümölcsöt tüntette el rólam, éreztem, hogy miféle kínzó játékot is űz velem. De az elkezdett játéknak, hamar vége lett, amikor Harry türelme eléggé végesnek látszott és az utolsó falatokat szinte fél másodperc alatt ette meg és tette le a tálat maga mellé a földre. Mivel csak bokszer volt már rajta, így azt könnyedén húzta le formás lábaimról, majd felhúzott engem és Ő ülve elfoglalta a helyemet és az ölébe húzott. Lassan ereszkedtem a merevedésére, még mindig szoknom kell a nagyságát, de amint az a kis fájdalom is elmúlt, mozgatni kezdtem a csípőmet. Felemelő látvány volt, ahogy Harry hátra veti a fejét és élesen beszívja a levegőt a cselekedetem hatására. Engem is felizgatott, hogy ilyen mértékű örömöt tudok okozni neki. Hirtelen megragadta a csípőmet és átvette tőlem az irányítást, amikor a keze kezdte helyettem diktálni azt a bizonyos tempót, amit igencsak fokozott az én előbbi lassabb mozgásomhoz képest. Tudtam miért, csinálja ezt, csupán azért mert már nagyon közel volt számára az orgazmus és meg kell valljam én sem álltam hozzá túl messze. Majd csavartam egyet a csípőmön végszóra mind a ketten átléptük a határainkat.
Nem igazán tudom, hogy a mai napon hányszor éltem át a gyönyört Harry karjai között, de nem is akartam. Így volt jó az egész, ahogy volt, ezzel a csodás férfival, aki talán végre teljes mértékben az enyém, annyi év, gyötrő vágyakozás után. Este fent a szobájában, annyira égette már a kérdés a szívemet, hogy mire észbe kaptam ki is csúszott a számon.
- Harry mi akkor most? –fejeztem be mikor rájöttem, hogy mit is mondok.
- Mi? – kérdez vissza, felém fordulva.
- Mi van közöttünk? – kérdezek rá félve.
- Azt gondoltam ez mostanra egyértelmű. – néz a szemembe, mire majd megveszek a válaszától.
- Nem tudom, hogy ugyan arra gondolunk-e.
- Mire gondolsz? – kérdez vissza.
- Hogy együtt vagyunk.
- Pontosan, a barátnőm vagy Betty és szeretlek. – alig kapok levegőt, ahogy az a bizonyos szó elhagyja telt ajkait.
- Én is szeretlek Harry Styles.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése