23. fejezet - A penge élén!

Sziasztok Madárkák!

Meghoztam nektek a mai részt!
Jó olvasást hozzá.
Véleményeket várok! :)

Köszönöm a véleményeteket az előző részhez és az új feliratkozókat! ♥

Esther xx
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Harry

Egy kibaszott szemétládának érzem magam. Tisztában vagyok vele, hogy az első adandó alkalommal el kellett volna mondanom neki, hogy Taylor és én hamis kapcsolatban vagyunk. De vagyok annyira önző, hogy nem akarom elrontani azt, ami köztünk épp, hogy alakulóban van.

Most is itt fekszik mellettem, miután a limuzinban egy elég sajátos módon köszöntöttük egymást, a viszont látás örömének szüleményeként. Aztán feljöttem hozzá és itt aludtam. Elképesztő ez a lány és ha lehet, csak még inkább bele estem az este után. Kizárt, hogy elrontsam, ezt a hülye kiadó akarata nyomán. Bár az ok pont keresett.

- Mit akarsz? - felcsattantam volna, ha Aria nem aludna békésen mellettem.

- Hova a francba tűntél Harry? - hallom meg Taylor károgó hangját. Az idegeimre megy még telefonon keresztül is.

- LA.-ben vagyok. - nyögök fel fájdalmasan, semmi humorom jelen pillanatban vele cseverészni. Nem, mintha máskor lenne.

- Hogy micsoda? - csattan fel, mire elemelem a készüléket a fülemtől.

- Hamarabb eljöttem, talán nem tetszik? - kérdeztem meg, de a hangom intenzitására továbbra is figyelek. Nem akarom felébreszteni a mellettem fekvő angyalt.

- Basszus, te meg vagy húzatva. - akad ki, a fülembe sipítva.

- Ti vagytok meghúzatva angyalom, ha azt hiszitek, hogy úgy ugrálok, ahogy fütyültök. - vetem oda neki, hidegen hagy a reakciója.

- Nem érdekel, de egy valamit tudnod kell. - kezd bele a melodrámába.

- Mégis mit?

- Hogy két hét múlva akarják a nyilvánosság elé hozni a kapcsolatunkat. - a hidegség neki is mesteri szinten megy.

- Hogy mi a fasz van? - csattanok fel, úgy isten igazából kiakadva a kibaszott helyzeten.

- Kivel beszélsz Harry?

- Ne haragudj, hogy felébresztettelek. - nyomom ki a telefont gondolkodás nélkül. Leszarom, hogy Taylor mit szól hozzá.

- Semmi baj, de minden rendben? - néz rám, amikor vissza fekszem mellé.

- Tökéletesen. - húzom a karjaimba.

- Eléggé feldúltnak látszol, csak azért gondoltam, hogy valami nincs a helyén. - nagyon tetszik, ahogy aggódik értem, annyira gyermeki lesz tőle az arca.

- Ne aggódj, semmi gond. - vagyis van, csak azt nem szabad tudnod.

- Harry. - néz rám felhúzva csinosan ívelt szemöldökét.

- Igen? - kérdezek vissza.

- Elengedtek hamarabb vagy eljöttél Londonból? - kikerekedett szemekkel bámulom őt.

- Ez miért fontos? 

- Mert szeretném tudni. - ül fel, ezzel elengedem őt.

- Eljöttem. - alig hallhatóan ejtem ki a szavakat, hátha meg sem fogja hallani.

- Hogy mit csináltál? - pattan fel és járkálásba kezd a szobában. - Te teljesen megörültél?

- Most miért akadtál ki ennyire? - állok fel, hogy felé közeledjek, de folyton kitér előlem.

- Mert nem vagy normális. - kiabál velem, ami nagyon új, még sosem emelte fel velem szemben a hangját.

- De az vagyok, amúgy sem baj, hogy eljöttem. Mondtam, hogy minden kész a lemezzel. Nem akartam, csak otthon ülni, veled akartam lenni. Itt. - meglepődtem saját magamon, hogy ennyire kell nekem a megnyugvása.

- Ezt meg is értem, de nem érek annyit, hogy bajba kerülj. És az előbbi beszélgetésed, minden bizonnyal erre utalt. - aggódva huppant vissza az ágyra és a kezét az arcába temette.

- Hallottad? - félve teszem fel a kérdést.

- Nem, csak azt, ahogy dühösen beszéltél. Mond meg, ha haragszanak rád, mert eljöttél. Menny vissza. - döbbenten meredek rá. 

- Most jól értelmezem, azt akarod, hogy vissza mennyek Londonba? - többször bele túrok a hajamba az idegesség okán.

- Dehogy akarom. Csak ha ott kell még lenned, menj. - komolyan, mintha könnyes lenne a szeme.

- Most sírsz? - kérdezek rá, miközben letérdelek elé.

- Nem, még nem. - takarja el előlem az arcát.

- Baby, ne sírj. Mondtam, hogy nem baj, hogy eljöttem. - kényszerítem, hogy rám nézzen.

- Annyira bonyolult ez az egész, Harry. - próbál mosolyogni, de látom, hogy nagy erőfeszítésébe kerül.

- Tudom, de megoldjuk, hidd el. - csókolom meg a szavaim után.

Sajnos a nap hátralévő részét nem tudtuk együtt tölteni, mert Ariának be kellett menni-e a kávézóba dolgozni. Nekem meg a hotelbe kellett mennem, hogy elrendezzem a szobámat. Hamar beszéltem a recepcióval és lefoglaltam magamnak és a többieknek is a szállást, majd el is indultam, hogy birtokba vehessem a sajátomat. Az ideg egész nap bennem volt a reggeli kiborulás miatt és az sem enyhített semmit rajta, hogy folyton csörgött a telefonom. Természetesen senkinek nem voltam hajlandó felvenni, aki nem a banda tagja, így elég sok embert likvidáltam a némaságommal. Az egyedüli embert akinek felvettem a telefont Louis volt, de utólag kétszer meggondoltam volna, hogy felveszem-e.

- Mi a frászt csinálsz? - minden köszönés nélkül, ez fogad.

- Neked is szia Lou. - csattanok rá.

- Harry basszus teljesen meghülyültél? - kiabál rám, ami mondhatni meglepett.

- Képzeld az elmémnek semmi baja, csak szerettem volna megszabadulni, attól a totál lehetetlen dologtól, amit Londonban szabadított rám az a személy, akit mindennél jobban gyűlölök. És csak úgy mellékesen, az igazi barátnőmmel akartam lenni. - totál kiakadva hagyják el a szavak a számat.

- Én ezt meg is értem, de kicsit gondolkozz kérlek. 

- Louis ne beszélj, úgy velem, mint egy gyerekkel. Tudom mit csinálok. Nem irányíthatnak mindent. - sóhajtok fel.

- Veled nagyon mellé nyúltak. - nevet fel, mire én is megenyhülök.

- Kibaszottul.

Végül, csak megérkeztem a hotelbe és amint a kulcsot megkaptam, már a felfedezésére is indultam. Ahogy elértem a kívánt szintet és ajtót, csak egyszerűen belöktem azt. Mondhatni, hogy az állam leesett, de az enyhe kifejezés lenne. A hely hatalmas volt és tágas. A legjobban az tetszett, hogy a tér nyitott volt, csak a fürdő volt fallal elválasztva. Szerettem az, ilyen stílusú lakásokat, az enyém is hasonló volt, de ennél jóval visszafogottabb. A sok márvány nem tartozott különösen az én világomba. Hiába éreztem magam fáradtnak, az agyam pörgött és nem akart leállni. Az első gondolatom egy fürdő volt, így oda vezetett az utam és miután ledobtam magamról mindet, be is álltam a zuhany kabinba, amit nem egy embernek terveztek. Sajnos a fantáziám akaratomon kívül is elkezdett szárnyalni, valami izgató irányba, amiben én és Aria itt zuhanyozunk ketten, bár nem a zuhanyozás lenne a fő célunk, ebben biztos vagyok. Főleg most, hogy már volt köztünk némi szexuális témájú dolog, tudtam magamról, hogy nem fogok tudni leállni. Ma reggel is kis híja volt, hogy nem tepertem le. Ha ezen a téren nézzük az akaraterőmet, az talán nem is létezik. Bár kinek lenne, ha Aria lenne a partnere. Na, ha így folytatom a végén féltékenységi rohamot i kapok a felizgult állapotom mellé. Végül sikerült rávennem magam, hogy zuhanyozzak is, ne csak a fantáziám kényeztessem. Csurom vizesen lépem ki a kabinból, amikor a telefonom megint csörgött, csak a változatosság kedvéért.

- Mit akarsz megint? - kérdeztem meg egyáltalán nem kedvesen.

- A kis akciód eléggé összekavarta a dolgokat. - sejtelmeskedett Taylor.

- Ezt meg, hogy érted? - kérdezek vissza.

- Majd meglátod. - válaszol, majd egyszerűen rám nyomja a telefont.

- Ribanc. - hagyja el a számat hangosan a szó, ami nem is fedi teljesen a valóságot, gyengének érzem vele szemben. Nem értettem, hogy mit akart ezzel, de nem is igen érdekel. Úgyis megtudom előbb vagy utóbb. Magamra kapkodom a ruháimat és úgy döntő, hogy elmegyek Ariához a kávézóba és meglepem. Mivel nem volt túl messze innen a kis kávézó, így gyalog indultam el. Az egyik újságosnál azonban valami megragadta a figyelmemet és az ütő is megállt bennem, amikor megláttam a fő címe és magamat.

Felforrósodott a régi tűz?

Harry Styles, a One Directon énekesét, a minap látták egyik exével Londonban egy parkban szerelmesen sétálgatni. A szem tanuk szerint, minden bizonnyal az a tűz újra izzik a két sztár között. Hát mi miden bizonnyal drukkolunk nekik, hogy ezúttal sikerüljön a kapcsolat és hosszabb távú legyen, mint az első próbálkozásuk. Egy a lényeg, hogy Styles újra boldognak tűnik Swift oldalán.