Novella 9. - Az extrém változatosság varázsa! (folytatásos novella 4. rész)

Sziasztok Madárkák!

Meghoztam a 4. részét a folytatásos novellának, remélem még van rá igényetek!
Ezen kívül még egy befejező része lesz a novellából. :)

Jó olvasást nektek és ha lehet hagyjatok nekem véleményt, pipáljatok és iratkozzatok fel! :)

Esther xx
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Egy hónap telt el azóta, hogy Harry konkrétan rám rontott a fürdőszobában és sajátos módján csatlakozott is hozzám, bár nem épp a fürdés volt a célja. Kissé kiakadtam akkor, hogy képes volt Meg-et elküldeni dolgozni, csak azért, hogy szexelhessen velem a zuhany alatt és a lakás többi pontján, de ezt inkább nem részletezném. Harrynek furcsa a személyisége, mivel Meg-et egy hazug kifogással vette rá, hogy bemenjen a szabadnapján dolgozni helyette. A nagyobb gond, csak az, hogy Meg egyre jobban gyanakszik rám. Persze nem azt hiszi, hogy a főnökével kavarok, de egyértelműen látja, hogy van valami pasim, akivel mondjuk ki kemény ágy tornát folytatok egyre több alkalommal. Folyton azt hajtogatja, hogy kivirultam, meg hogy jól áll, ha szerelmes vagyok. De nem vagyok az, legalábbis nagyon remélem. Harry és köztem semmi más nincs, csak a lélektelen testi vonzalom. Ő nyilvánvalóan sose érezne irántam többet, így én is keményen dolgozom azon, hogy a szívem ne szeressen belé, ami nem könnyű feladat, hiszen csak rá kell nézni és az ember elolvad. Nem titok, hogy imádom a szexi mosolyát, a pimasz és egyben perverz személyiségét, a csodálatos zöld szemét, ami smaragdra emlékeztet, akárhányszor csak bele nézek és a kusza göndör haja, ami lazán foglal helyet a feje tetején, de tudom, hogy kemény munka eredménye, hogy így álljon.

 

 

Harry teljesen új szintre vitte az általam eddig ismert szexuális kapcsolatot. Olyan dolgokkal ismertetett meg, aminek még csak a létezéséről sem tudtam. Egyre többször kevert bele illegális dolgokba. Idézem, ha lebukhatunk az, csak még inkább felizgat. Elég extrém helyzetekbe tudott keverni mindkettőnket. Nyilvános helyeken akarta csinálni, állandóan. Naponta felbukkant és elrángatott otthonról, hogy új dolgokat próbáljunk ki. Folyton azt hallgattam, hogy az ágy már unalmas neki, új helyszínek kellenek. És talált is, nem is keveset. Kezdem azt hinni, hogy már nem nagyon akad olyan hely, ahol ne szexeltünk volna és minden csodával határos módon még egyszer sem kaptak rajta minket. Bár, ha ez megtörtént volna, az tuti, hogy a részemről megszűnt volna az extrémitás varázsa. Így is vonakodok ettől. Lassan nem tudok úgy beszállni egy liftbe vagy átmenni egy parkon, hogy ne a szexre asszociáljak vagy magára Harryre. Ha így akarta magát az agyamba vésni, akkor nagyon kitűnő munkát végzett. A nap huszonnégy órájában, csak Ő  jár a fejemben és, hogy legközelebb milyen őrültséggel fog előhozakodni, amitől a hátamon is feláll a szőr, de mivel hülye vagyok és nagyon könnyen befolyásolható, így egy kis győzködés és beadom a derekam. Habár az élvezet, amit kapok cserébe, talán még meg is éri az áldozatot.

 

 

Meg szokásosan ma sem volt itthon, az utóbbi időben teljesen megváltozott a beosztása. Harry folyton Őt írta be és még, ha nem is vallja be, tudom, hogy ezt mind miattam csinálja. Valamiért nagyon nem akarja, hogy kiderüljön a viszonyunk, ami engem egyre inkább zavar. Kezdek azon gondolkozni, hogy véget kéne, ennek vetni. Nem vagyok senki szex rabszolgája és egyre inkább úgy fest, hogy Harrynek csak ez vagyok. Nem sokáig fogom ezt csinálni, nekem ennél több kell. Lassan huszonöt éves leszek és nem szórakozhatok, akár egy tinédzser. Igazi kapcsolatra vágyom és a legnagyobb bánatomra, ezt Harrytől, bármennyire is szeretném, nem kapom meg.

 

A csengő ma is pontban háromkor szólalt meg, mint az utóbbi hónapban, szinte minden nap. Tudtam, hogy Ő vár rám odakint, majd amikor kinyitottam a súlyos bejárati ajtót, be is igazolódott. Harry állt a folyosón és szélesen mosolygott, amikor kinyitottam az ajtót.

 

- Szia Baby. - ölelt magához és egy gyors, érzelem mentes csókot lehelt az ajkaimra.

- Szia. - köszöntem közömbösen, tényleg elegem van ebből.

- Mehetünk? - nyújtotta felém a kezét várakozó pillantások közepette.

- Mégis hova? - kérdeztem rá és bármennyire nem akartam, mégis felvillanyozott, hogy itt van.

- Színházba. - mondta egyszerűen, így már számomra is érthetővé vállt, hogy miért is van rajta öltöny.

- Színházba? - kérdeztem vissza, akkor is ha tökéletesen értettem, hogy mit mondott.

- Igen. - küldött felém egy szédítő molyost, ami el is érte a célját, megremegtek a lábaim és hírtelen a stabil talaj elmozdult alattam.

- Várj egy percet, amíg átöltözöm. - néztem rá és tudtam, hogy megint vesztettem.

- Segíthetek? - kiabált utánam, amikor a lépcsőn lépkedtem fel.

- Akkor sosem érünk oda, úgy, hogy bármennyire rossz kimondani, de nem. - fordulok vissza és mosolygok rá, míg látom perverz gondolatait átcikázni az agyán.

 

Az előadás érdekes volt, de egyáltalán nem az én világom. Még, csak most kezdődött el, de már unom az egészet. Harry mellettem vélhetően élvezi, mert minden mozdulatot, ami a színpadon történik árgus szemekkel vizslat. Nem tudom, hogy én ennél feltűnőbben tudok-e unatkozni, de az ásítás két másodpercenként, minden bizonnyal a legjobb megfogalmazás erre. Harry az egyik ilyen ásításom közben felém fordul és pimaszul elmosolyodik.

 

- Miért mosolyogsz? - kérdezek rá, mikor nem hajlandó abba hagyni a vigyorgást.

- Unatkozol Nelly? - kérdezi meg halkan a fülembe suttogva.

- Eléggé unalmas ez a darab. - vallom be neki.

- Szerintem is. - hallom szavait, majd csak arra eszmélek, hogy már nem ülök az erkélyen található székben, hanem Harry után loholok, aki a kezemnél fogva húz előre, isten tudja hova.

 

Amikor a ruhatár bejáratánál találom magunkat, már tiszta előttem, hogy mik is a szándékai. Lassan nyit be, hogy ne vegyenek észre, majd körül néz, hogy rajtunk kívül senki nem tartózkodik a helységben. Két sor állvány közé vezet a ruha tár legtávolabb zugában és a nyakamat kezdi nedves csókokkal elhalmozni. Bármennyire is élvezem a dolgot, a józan eszem még nem hagyott teljesen cserben.

 

- Harry. - szólalok meg elhaló hangon.

- Mi az? - kérdez vissza, de csak egy percre hagyják el puha ajkai a nyakam érzékeny bőrét.

- Vissza kéne mennünk. - szinte maró érzést érzek a kiejtett szavaim miatt.

- Talán nem élvezed, Baby? - kérdezi meg, majd az ölében találom magam, így kénytelen vagyok rákulcsolni a csípőjére a lábaimat.

 

Több időt nem hagyott nekem a beszédre és az ellenkezésre, mert könyörtelenül tapasztotta vágyakozó ajkait az enyémekre, amik készséggel köszöntötték az övét. Hamar találtam magam a falnak nyomva, mire egy nyögés szakad fel belőlem, az isten tudja honnan jött, de Harry rögtön válaszolt is rá. Leemelt a csípőjéről és egy egyszerű mozdulattal húzta le rólam a fekete anyagot, ami a testemet fedte előle. Így igen rövid időn belül találtam magam fehérneműben. Harryn egyértelműen látszott a sietség, mivel nem hagyta, hogy én távolítsam el a tökéletes testéről a ruha darabokat. Gyorsan szabadította meg magát az öltönye különböző részeitől, majd ismételten a csípőjén találtam magam, csak ez esetben, már egy aktus közepette. Gyorsan tüntette el magát bennem, mire felszisszentem a fájdalom okán. Harry egy bocsánatot suttogott a fülembe, majd mozogni kezdte, hogy építse a kettőnk örömét. Értett a dolgához, mint eddig minden egyes alkalommal, így hamar tudhattam magam önkívületi állapotban, attól amit nyújtott nekem. Tisztán érezhető volt, ahogy a falaim a férfiasságéra záródnak és nyomást gyakorolnak rá. Egy mélyről jövő férfias nyögés közepette, követett engem a kielégülésben.

 

Teljesen felöltözve léptünk ki a ruha tárból, amikor az emberek özönleni kezdtek a folyosókon egyenesen a ruha tár felé.

- Ez közel volt. - suttogtam oda Harrynek, amikor az ember tömeg elhaladt mellettünk.

- Mondtam, hogy ennek megvan a varázsa. - kacsintott rám.

- A lebukás neked miért varázsos? - kérdeztem vissza.

- Nem a lebukás, hanem az extrém válozatosság az, aminek számomra varázsa van.