2015. január 10., szombat

Novella 10. - Régmúlt rajongás!

Sziasztok Madárkák!

Meglepetés! :)
Hoztam nektek egy újabb novellát, ami tegnap ugrott be. Remélem tetszeni fog!
Jó olvasást!

Ui: Elképesztő, hogy átléptük a 16000 megtekintést. Köszönöm nektek! :) ♥

Esther xx
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A mai reggelem is, épp ugyan úgy indult mint a többi, már lassan egy éve, amióta Londonba költöztem, hogy gyakornok legyek egy újság szerkesztőségnél. Napi rutinom mindig ugyan az, csörög az ébresztőm hat órakor, felkelek, kávézok, felöltözöm, végül rendbe szedem magam a fürdőben és rohanok, hogy időben beérjek. Hiába kelek fel két órával hamarabb, így is sokszor elkések, de a pontosság sosem volt az én asztalom.

A lépcsőn rohanok le és vágom ki a hatalmas ajtót, amikor valakibe szabályosan bele rohanok és minden, ami eddig a kezemben volt, most a földön hever körülöttem és az idegen körül, akit eltrafáltam. Amint észre veszi a rengeteg papírt és újságot a földön, lehajol és segít nekem felszedni azokat. Hamarosan felém nyújtja azokat és én felnézek az idegenre. Basszus, ez nem lehet igaz. 

- Ne haragudj, hogy beléd mentem, tessék. - mondja, míg felém nyújtja a papírokat és arra vár, hogy mozduljak és elvegyem tőle.
- Semmi baj, én nem figyeltem. - tértem vissza a valóságba és végre abba tudtam hagyni a bámulását, amit a személye váltott ki belőlem. Komolyan nem hiszem el, hogy Ő az. Néhány éve nagy rajongója voltam a bandának, amiben ez a göndör hajú szépfiú is énekel és köztudott volt, hogy teljesen oda meg vissza voltam tőle, mondhatni Ő volt a kedvencem.
- Én sem figyeltem. - állt fel, míg a kezét nyújtotta felém, hogy felsegítsen.
- Köszi. - köszöntem meg a segítségét és elfogadtam a segítő kezet, amit nyújtott nekem. Amikor a kezemet az Ő nagy kezébe csúsztattam, szinte áram ütést éreztem és egy pillanat alatt borultam lángba, szinte tűzben égtem. Úgy érzem kezd rajtam elhatalmasodni a rajongód vagyok énem, ami csak idő kérdése, hogy sikításban törjön ki és a nevét hajtogassam sírva.
- Nincs mit, de legközelebb jobban figyelj, nem leszek mindig itt, hogy segítsek. - viccelődik velem és egy szexi mosolyt villant felém, amitől szabályosan remegésbe kezdenek a térdeim.
- Azon leszek. - mosolygok rá, majd a táskámat a vállamra akasztom.
- Szia. - köszön el, majd el is tűnik a sarkon, mintha ez a néhány perc meg sem történt volna.

Fél óra rohanás után meg is érkeztem a szerkesztőségbe és a kis iroda felé lépkedtem, ami az enyém volt addig míg itt gyakornokoskodok. Amint beléptem a kolléganőm már az egyik székben ült.
- Merre jártál Paige? - kérdezi meg egy mosoly kiséretében.
- Nem fogod elhinni Tiff, hogy kibe szaladtam bele. - ülök le az íróasztalom mögé és legjobb barátnőm Tiffany, kérdő tekintettel mered rám.
- Na kivel? A pasival a hatodikról? - tette fel izgatottan a kérdést. Volt egy pasi a házban ahol lakom, aki aránylag jó pasinak számított, de sehol sem volt Harry Styles-hoz képest.
- Nem, Harry Styles-al. - válaszoltam izgatottan.
- Az meg ki? - teszi fel a kérdését és egyáltalán nincs fellelkesülve.
- Mi az, hogy ki? - akadok ki kissé azon, hogy nem ismeri. - Hát a One Direction legszexibb tagja.
- Várj annyira nem vagyok képben, Ő melyik? A göndör? - bombáz több kérdéssel is egyszerre.
- Pontosan. 
- Nem mondod, az a pasi egy szex isten. - esik le az álla, amikor rájön, hogy kivel találkoztam.
- Nekem mondod, majdnem rávettettem magam, amikor megfogta a kezem. 
- Hogy mi?
- Mindenem a földön volt, amikor neki mentem és segített felállnom. - vázoltam fel neki a helyzetet.
- Értem és?
- Mi és?
- Megbeszéltél vele valamit vagy ilyesmi? - kérdez vissza, szinte látom, ahogy fantázia képek röpködnek előtte.
- Nem. Mit mondtam volna neki? Nem jössz dugni vagy mi? - néztem rá hülye arc kifejezéssel.
- Például. 
- Oké, szerintem inkább menj dolgozni.

Egész nap, csak Harry járt a fejemben és az érintése, amit még mindig tisztán éreztem a bőrömön. Eléggé abnormális, hogy találkoztam az egyik nagy bálványommal, bár pár évet elkéstem vele, de még mindig iszonyat jól néz ki, sőt talán még szexibb lett, ahogy idősödött. Közeledett az ebéd szünet, így szokásosan az irodával szembeni kávézóba mentem ebédelni, így fogtam a kabátom és a táskám és már ki is léptem a hatalmas irodakompleszumból. A zebránál várom, hogy zöldre váltson a közlekedési lámpa, hogy végre át mehessek. Szerencsére nem kell várnom sokat, így már lépkedek is át a több sávos úton, majd a másik oldalon a kávézó ajtaját lököm be, ami felett a kis csengő megszólal. 

A pulthoz sétálok és a szokásosat rendelem Marktól, akit régóta ismerek és az egyik barátom. Amikor végre megkapom a rendelésem, leültem a szokásos asztalomhoz az ablak mellé és csöndesen figyelem a kinti forgalmat és a járó kelőket. Lassan eszegetem a rántottámat, amikor valaki hozzám szól.
- Hé, idegen. - szólal meg egy rekedt férfi hang fölöttem.
- Kopj le. - válaszolok oda se pillantva.
- Eléggé undok vagy. - förmedt rám, mire rá kaptam a tekintetem, hogy beolvassak neki.
- Na ide fi.. - nem tudtam befejezni, amikor tudatosult bennem, hogy ki áll előttem.
- Ne haragudj, nem tudtam, hogy te vagy az. - ügyes vagy Paige, de baromira.
- Nem gáz, leülhetek? - kérdezi meg, mire a szívem kihagy egy ütemet.
- Persze.
- Köszi. Mi járatban? - teszi fel a kérdését.
- Ebéd szünetem van, itt dolgozom szemben. - túl sok információ egyszerre.
- Nekem is szünetem van, de én nem dolgozom szemben. - mosolyog rám, mire nevetnem kell a válaszán.
- Vicces vagy. - csúszik ki a számon.
- Mondták már. - villant felém egy gödröcskés mosolyt.
- Azt elhiszem. - ó, csak fogd be Paige.
- Tudod, hogy ki vagyok igaz? - teszi el a kérdését.
- Igen, nehéz nem tudni. - válaszolom és próbálok közömbösnek tűnni.
- Azt hiszem. Tetszik, hogy nem sikítasz. - mosolyog rám megint. Tuti megakar ölni.
- Pedig már gondolkoztam rajta. - viccelődök vele.
- Inkább ne.
- Nem fogok.
- Na szóval te tudod, hogy én ki vagyok, de én nem tudom, hogy te ki vagy. - várakozva néz rám.
- Paige.
- Hát Paige nekem mennem kell. Örültem, hogy újra láttalak, de ha még egyszer találkozunk fizetni fogsz. - kacsint rám, majd meg se várva a válaszomat, el is hagyja a kis kávézót.

Önkívületi állapotban sétáltam vissza egészen az irodámig és a nap hátra lévő részében nem igen tudtam, hogy pontosan mit is csinálok. Harry teljesen elvonja a figyelmemet, még akkor is ha nincs is itt. Lassan végzek a munkával, így össze szedem a cuccaimat és elindulok haza. Otthon Tiff hang posta üzenete fogad.

Csajszi, este te és én és a Funky Buddha nincs ellenkezés.

Tiffnek elég furcsa a modor, de így szeretem őt. Minden hétvégén eljárunk abba a diszkóba és nagyon jó bulik szoktak lenni, így nem kérdés, hogy ma is elmegyek. Szükségem is van rá, hogy levezessem a feszültséget, amit Harry okozott bennem. Gyorsan elkészülök. Felveszek egy fehér testhez simulós csipke minit és már indulok is Tiff lakására. Negyed óra taxizás után meg is érkezem hozzá.
- Na végre. - nyitja ki az ajtót, majd be is zárja és indulunk is tovább.

Hamarosan már kisebb alkoholos befolyásoltsággal táncoltunk Tiffel, míg még többet ittunk. Az alkohol a véremben egyre jobban áramlott, így egyre felszabadultabb lettem tőle. Tiff egy pasival vonaglott előttem, aki nagyon ismerős volt, de mivel kezdtem homályosan látni az alkohol miatt így esélytelen volt, hogy felismerjem. A következő, amire emlékszem, hogy valaki a hátam mögé férkőzik és magához ránt a csípőmnél fogva. Eléggé erőszakosan nyomja magát ellenem, de nem rázom le, inkább táncolni kezdek vele. Valahogy ismerős a kisugárzása, de nem tudom megmondani honnan és miért. Érzem, ahogy egyre jobban nyomja nekem a csípőjét, így megérzem a növekvő erekcióját.
- Kérem a fizetségemet Paige. - leheli a fülembe. Nem igazán fogom fel, hogy ezt miért mondta és hogy honnan a fenéből tudja, hogy ki vagyok.
- Mi van? - próbálok vissza kérdezni és remélem meg is hallja.
- Mondtam, ha még egyszer találkozunk fizetni fogsz. - suttogja a fülembe.
- Harry? - kérdezek vissza.
- Talált, Baby. - tapasztja az ajkait a nyakamra és csókolgatni kezdi azt.
- Hagyd abba. - szólok rá, bár nem tudom miért mondtam ezt, hiszen csodálatos érzés volt.
- Baj, hogy megcsókoltalak Paige? - kérdez vissza.
- Nem. - csúszik ki a számon.
- Kérem a fizetségem. - súgja, majd megragadja a kezem és elkezd húzni a kijárat felé.

Amint kiérünk megcsap a hideg levegő és kissé kijózanodok. Nem hiszem el, hogy Harry Styles húz egy Range Rover felé. Ez őrület. Kinyitja nekem az ajtót, majd beszáll a vezető ülés felőli oldalon.
- Tudod, megőrjít a ruhád. - simítja hatalmas tenyereit a combomra.
- Ez, csak egy ruha Harry. - nézek a szemébe, amik vággyal vannak megtelve.
- Igen, amit hamarosan leveszel a kedvemért. - suttogja piszkos szavait, majd lecsap az ajkaimra.

Könyörtelenül nyomja ellenem az ajkait és a nyelve hamar utat tör magának a számban. Fel tűzel a csókja és ahogy a combomat simítja, így tűrve feljebb a ruhámat. A combom alá nyúl és átemel az ölébe. Amint leülök egyből érezhető, hogy mennyire is kíván engem. Megremegek, ahogy a ruhám alá nyúl és masszírozni kezd a lábam között. Hamarosan a keze a bugyim alá kalandozik és morgások szakadnak fel a torkából.
- Nagyon készen állsz már rám Paige, így itt foglak megdugni a kocsimban. - perverz gondolatai, csak még jobban beindítanak, így mozgatni kezdem rajta a csípőmet mire a bőrömbe vájja az ujjait. A cipzár hangja jelezte, hogy tényleg komolyan gondolta és a kocsijában akar velem lefeküdni. Hamar találtam magam fehérneműben. A kezeim elindultak a mellkasán és lassan kigomboltam az ingét. Ahogy eltűnt róla az anyag elő tűntek a minták a bőrén, amik ámulatba ejtettek.
- Ne bámulj, inkább élvezz, míg a nevemet sikítod. - emelt feljebb, hogy kiszabadítsa magát a nadrágjából, majd a bugyimmal nem foglalkozva egyszerűn leszakította rólam és lassan magára engedett. Le írhatatlan érzés volt, ahogy kitöltött a méretével. Hamarosan mozogni kezdtem rajta, mire behunyta a szemét és hátra vetette a fejét. Fokoztam a tempót, így építve mind kettőnkben a gyönyört. Bele markolt a fenekembe és még jobban mozgásra ösztönzött a kezei segítségével.
- Bassza meg Paige. - szitkozódott, amint elélvezett és én követtem őt, ténylegesen a nevét nyögve az élvezetem közbe.

Miután össze szedtük magunkat, felajánlotta, hogy haza visz. Nemsokkal később a lakásom előtt parkolt le.
- Remélem össze futunk még, hogy fizetned kelljen. - hajol oda hozzám, majd egy lassú csókban részesít.
- Nem ér csalni, Harry. - szögezem le neki, hiszen tudja hol találhat meg.
- Imádok csalni Baby.




2 megjegyzés:

  1. fantasztikus szuper :) folytatás gyanús nekem ez is :) imadlak xxxx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. :) Nekem is van egy, olyan sanda gyanum. :) Én is-én is. ♥ xxx

      Törlés